in

Brüsszel új kibocsátás csökkentési célértékeket írna elő a tagállamok szamara

Az Európai Bizottság szerdán közzétett javaslata új kibocsátás-csökkentési célértékeket írna elő a tagállamok számára az üvegházhatást kiváltó gázokra vonatkozóan annak érdekében, hogy az Európai Unió teljesíteni tudja a tavalyi párizsi klímacsúcson tett vállalásait.

A vállalások teljesítéséhez az uniónak a következő évtized végéig összességében 40 százalékkal kellene mérsékelnie az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es szinthez képest.

A bizottság eddig nem állapított meg kötelező erővel bíró célértékeket a tagállamok számára, az új javaslattal azonban előírná, hogy az egyes országoknak mekkora mértékben kell csökkenteniük a kibocsátásukat a 2021-2030 közötti időszakban.

A célértékeket a tagállamok méretének, egy főre jutó bruttó hazai termékének (GDP) és gazdasági szerkezetének figyelembe vételével számították ki.

A tervezet értelmében a legnagyobb teher a gazdagabb észak- és nyugat-európai országokra hárulna. Luxemburgnak és Svédországnak 40, Dániának és Finnországnak 39, Németországnak 38, Franciaországnak és Nagy-Britanniának 37, Hollandiának és Ausztriának pedig 35 százalékkal kellene mérsékelniük 2030-ig az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását a 2005-ös szinthez képest.

A skála másik végén Lettország (9), Lengyelország, Magyarország, Horvátország (7-7-7), valamint Litvánia (6) és Románia (2) található. Bulgária az egyetlen uniós tagország, amely számára nem írnának elő kötelező kibocsátás-csökkentést a meghatározott időszakban.

Egyes szakemberek attól tartanak, hogy Nagy-Britannia nem fogja tartani magát az előírásokhoz, miután a júniusi népszavazás eredményének megfelelően távozik majd az Európai Unióból, mások viszont bizakodóak, hangsúlyozván, hogy London volt az ambiciózusabb vállalások egyik fő támogatója a tavalyi párizsi klímakonferencián.

Az Európai Bizottság hónapokon át egyeztetett a tagállami kormányokkal a kibocsátási célok meghatározásáról, amelyekhez elengedhetetlen, hogy bizonyos gazdasági szektorokban nagyobb teret nyerjenek az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiák.

Név nélkül nyilatkozó illetékesek szerint Lengyelország részéről azonban komoly tiltakozás várható, a varsói kormány ugyanis azt akarta elérni, hogy az országnak Bulgáriához hasonlóan ne kelljen kötelező célértékekhez igazodnia.

“Biztos vagyok benne, hogy nagy viták lesznek erről, de remélem, hogy a tagállamok megértik majd, hogy megpróbáltunk annyira igazságosak lenni, amennyire csak lehetséges” – mondta sajtótájékoztatóján Maros Sefcovic, az Európai Bizottság energiaunióért felelős alelnöke.

A bizottsági javaslatot még a tagállami kormányoknak és az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia.
(MTI)

Energia és környezet

Állami hűtőgépcsere szolgálja az energiatakarékosságot