Egy faj, ha olyan környezetbe kerül, ahol nagy bőségben talál táplálékot, akkor komolyabb
szaporodásnak indul. A szaporodásnak a táplálék elfogyása vagy a természetes ellenség vet
véget.
A faj a környezetében olyan változásokat is okozhat, amelyek kipusztulásához
vezetnek. A szigetet, amíg nem élt rajta rénszarvas, tíz centiméter vastag rénszarvaszuzmó
borította. 1944-ben egy 29 állatból álló rénszarvascsordát telepítettek a szigetre. A csorda
szaporodása, mivel bőségesen volt táplálék, exponenciális függvényt követhetett.
Az exponenciális függvény szerinti szaporodás azt jelenti, hogy a szaporulat mindig az éppen
meglévő létszámmal arányos. 1957-ben már 1350 egyed élt ott, 1963-ban pedig 6000.
Addigra lelegelték a zuzmót és 1963-1964 kemény tele végzett a csordával. A tavaszt csak 41
tehén és egy terméketlen bika élte meg. Ez a kipusztulás törvényszerű volt, mivel a
rénszarvasok felszabadultak a létszámukat szabályzó hatások alól. Egyrészt nem ritkították
őket a ragadozók. Másrészt nem vándorolhattak máshová, ezért a zuzmó nem újulhatott meg.
