in

Az élelmiszerpazarlás komoly probléma – új irányzatok és ötletek

Dalmadi Júlia élelmiszer-futurista vállalkozó, aki élen jár a pazarlásmentes élelmiszerek fejlesztésében, bemutatkozott Áder János volt köztársasági elnök „Kék bolygó” című podcastjában. Az interjú során Dalmadi Júlia beszélt a világ élelmiszeriparában zajló változásokról és az élelmiszerpazarlás csökkentésének fontosságáról.

Dalmadi Júlia élelmiszer-futurista címét azzal magyarázta, hogy folyamatosan figyeli az élelmiszeripar trendjeit, kihívásait és azokra kínál megoldásokat. Az élelmiszer-futurista azonban nem csak a jelenre koncentrál, hanem a jövőre is, és azt vizsgálja, hogy milyen élelmiszerek kerülnek majd az emberek tányérjára 2050-ben.

Az élelmiszeriparban tapasztalható egyik alapvető probléma, hogy a megtermelt élelmiszer mintegy egyharmadát nem fogyasztjuk el, hanem kidobjuk. Dalmadi Júlia hangsúlyozta, hogy az élelmiszerpazarlás elleni harc során az a kérdés, hogy hogyan menthetjük meg ezt az élelmiszert, és hogyan lehet értéket teremteni az élelmiszerhulladékból.

A világ népességének növekedése miatt sokan azt gondolják, hogy több élelmiszert kell termelni, hogy mindenkit ellássunk. Azonban Dalmadi Júlia szerint már most is termelünk elegendő élelmiszert, csak nincs egyenletesen elosztva a világon. Az élelmiszer-futurista arra hívja fel a figyelmet, hogy az élelmiszertermelés nagy igénybevételt jelent a termőföldre, a vízre és más erőforrásokra, amelyek végesek.

Az élelmiszerpazarlás egyik oka, hogy a szupermarketek polcai tele vannak élelmiszerekkel, és sokszor az akciók csábítására vásárolunk felesleges élelmiszereket. Emellett az élelmiszerpazarlásban szerepet játszik az is, hogy az élelmiszereknek megfelelő minőségi elvárásoknak kell megfelelniük, és ha ezeknek nem felelnek meg, akkor kidobjuk őket. Ugyanakkor vannak olyan élelmiszer-alapanyagok és részek, amelyeket nem ismerünk fel értékesítési lehetőségként, és ezek is gyakran kidobásra kerülnek.

Áder János volt köztársasági elnök felvetette, hogy az élelmiszerpazarlás csökkentése érdekében érdemes lenne visszatérni régi tudásunkhoz és praktikáinkhoz. Példaként említette, hogy megszáradt kenyér vagy zsemle esetén zsemlemorzsát készíthetünk belőle, és a húsnyesedékből kolbászt vagy más ételeket is készíthetünk.

Dalmadi Júlia szerint az élelmiszerpazarlás elleni küzdelemben fontos szerepet játszik a fogyasztói szokások megváltoztatása is. Gyakran azért dobunk ki élelmiszereket, mert nem használjuk fel őket időben, vagy egyszerűen csak kényelemből vásárolunk új élelmiszereket. Az élelmiszer-futurista elmondta, hogy saját termékeik között már van olyan, amely az élelmiszeripar melléktermékét hasznosítja, például sörtörköly granola formájában. Az ilyen kezdeményezések segíthetnek az élelmiszerpazarlás csökkentésében, miközben új termékeket hoznak létre.

Az interjúban Dalmadi Júlia azt is elmondta, hogy céljuk nem csak a saját termékek portfóliójának bővítése, hanem más cégeket is segítenek abban, hogy az ő termékeikben is megjelenjenek az újrahasznosított élelmiszerek.

Áder János összegezve elmondta, hogy az élelmiszerpazarlás csökkentése nemcsak a környezetvédelem, hanem a minőség és kínálat javulásához is vezethet. Példaként említette, hogy a villányi borászoknak sikerült újrahasznosítani a szőlőmagot, ami egészséges étrendkiegészítővé vált.

Dalmadi Júlia azt tervezi, hogy szeptember utolsó hetében részt vesz a Planet Budapest 2023 fenntarthatósági Expón, ahol bemutatnak élelmiszeripari melléktermékeket és ötleteket azok felhasználására.

Forrás: MTI

Planet Budapest 2023 – fenntarthatósági élmények és kiállítás

Az erdőirtás következményei