Az arany mindig is meghatározó szerepet töltött be a világpolitikában. Az elmúlt 6000 évben amióta aranyat bányászik az emberiség, a kitermelt arany egy rész a kormányzathoz került pénzügyi tartalékként, másik része magánszemélyekhez ékszerek, vagy érmék formájában. A modern korban indult meg az arany használata, elsősorban az elektronikai iparban.
Az ezüst esetében három fő felhasználás van. Az első az ipari folyamatok, a második a dekorációs és fényképészeti használatok, míg a harmadik az ezüst ékszerek, ezüst medálok és más ezüst eszközök.
Az Amerikai Környezetvédelmi Ügynökség becslése szerint a bányászat során kitermelt anyagmennyiség 80%-a hulladék, míg 20% arany vagy ezüst. 1992-ben az ezüst és aranybányászat 34.8 trillió Btu energiafelhasználással rendelkezett. 1997-ben 4600 millió kWh elektromos energiát igényelt a bányászat.
Egy tonnára vetítve az arany kitermelése 59 ezer millió Btu energiaszükséglettel bírt, szemben az ezüstkitermelés 1500 millió Btu energiaszükségletével.
Természetesen az energiaszükséglet nagyban függ a kitermelés módjától is. Ökölszabályként elmondható, hogy a felszíni kitermelés fele annyi energiát igényel. Az energiaigény döntő részét az anyagszállító teherautók teszik ki. Részletesebb adatok az EP adataiból olvashatóak ki:
