Az éghajlatvédelem hatás a munkahelyekre

A zero-karbon átállás jelentős gazdasági előnnyel járna a brit gazdaság számára, a növekvő foglalkoztatottság és ezen keresztül a növekvő adóbevételeknek köszönhetően. Megállapítható az is, hogy mind befektetett összeg, mind kilowattóra alapján a megújuló energiákba vagy az energiahatékonyságba történő befektetés több munkahelyet teremt, mint a karbon-intenzív beruházások.

Vitathatatlan, hogy az átállás egyes szektorokban csökkenti a foglalkoztatottságot. Ugyanakkor olyan karbon-intenzív iparágak, mint a kőolaj-, gáz-, szén-, a cement- vagy acélipar már jelenleg is nyomás alatt vannak az emisszió-kereskedelem megindulása miatt.

Ráadásul a brit kőolaj és földgázipar már elérte a csúcstermelést, így a foglalkoztatottság csökkenésével kell számolni a jövőben. Ezek a tényezők már most gyengítik a foglalkoztatottságot, az átállás nélkül is. Ugyanakkor az átállás révén keletkező új munkahelyek az építőiparban, a mezőgazdaságban, a megújuló iparágakban és a szállításban, bőven kompenzálnák a kieső munkahelyeket, noha földrajzilag nem feltétlenül azonos helyen.

Az olajhozam csúcsnak óriási hatása lesz a brit gazdaság egészére. Így például a nagy távolságú szállítás, az iparosított élelmiszertermelés, az elővárosi és városi rendszerek és szolgáltatások, az autók, a műanyagok és a növényvédő szerek, a légkondicionálás, és a hűtés mind az olcsó és bőséges energián alapultak.

A kőolaj, a földgáz és a kőszén fogyatkozó készletei (ebben az időrendi sorrendben) a fosszilis energiahordozók árának gyors emelkedését eredményezik a közeljövőben. Ennek igen jelentős hatása lesz a foglalkoztatottságra minden gazdasági ágazatban.

Ennek megfelelően az olajhozam csúcs gazdasági hatása révén az alacsony-karbon kibocsátású gazdaságba történő befektetés mind vonzóbbá válik, ami egyértelműen növeli a zöld foglalkoztatottságban rejlő lehetőségeket.

Vélemény, hozzászólás?